MŰEMLÉK ÉPÜLETEK ÁTALAKÍTÁSA

Meglévő épületek átalakításának legkülönlegesebb eleme, mikor műemlékről van szó. Irodánk műemlék épületek átalakításával is teljes körűen foglalkozik. Vállajuk az épület felmérését, állapotrögzítését, az alakításhoz szükséges tervezést és a folyamat menedzselését.

SZABÁLYOZÁS

 A tervezés első lépéseként minden esetben az épületre és környezetére vonatkozó jogi környezetet tanulmányozzuk. Rendszerint egy műemlék esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény az irányadó. Az épületre vonatkozó konkrét szabályok, korlátozások a helyi önkormányzat városrendezési és építési szabályzatában és szabályozási tervében szerepel. Ezek mellékletei, függelékei rendszerezik az épített környezet védett elemeit, melyek vonatkozhatnak egy-egy épületre, vagy kisebb-nagyobb területekre is.
A védelem szintjei sokfélék lehetnek: Országos védelem – egyedi műemlék, műemléki jelentőségű terület – világörökség területe, műemléki jelentőségű terület – világörökség védőzónája, fővárosi egyedi, vagy területi védelem, helyi vagy kerületi egyedi vagy utcaképi védelem, iparművészeti érték, védett vagy nyilvántartott régészeti lelőhely.
A szabályozási terv mindemellett előírhatja egyes épületek / épületrészek kötelező megtartását, bontását vagy bontásuk esetén az utcai front megtartását.

ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT

A védelem függvényében az engedélyezésben eljáró hatóságok és szakhatóságok is eltérőek lehetnek a szokásostól. Megkülönböztetünk Építési engedélyezési eljárást, ahol az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztálya szakhatóságként jár el, és bizonyos esetekben Örökségvédelmi hatósági engedély szükséges az építési munkákhoz, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet szerint.

Műemléki védett épületen engedély nélkül vagy nem annak megfelelően végzett munkákat külön jogszabály, az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szerint büntetik!

ÉPÜLETFELMÉRÉS

A szabályozási környezet megismerése után kezdődik az előkészítő munka a felméréssel és a történeti kutatással.
A felmérés a meglévő állapot geometriai és műszaki állapotának rögzítését jelenti valamennyi típusú épület esetén. A dokumentáció rendszerint alaprajzokból, homlokzatokból, metszetekből áll. Irodánk a kézi méréseken túl a modern technológiát is alkalmazza a felmérési munkák esetén, mint a lézeres távolságmérés, 3D lézerszkennelés, ortofotó, drónfotók. Ezekből a technológiától függően akár 3D-s épületmodell is nyerhető számítógéppel.

Mint már említettük, geometrián túl elengedhetetlen a pontos állagfelmérés. Jellemzően tartószerkezeti, faanyagvédelmi, épületszerkezeti (pl. vizesedés, penész megjelenése) felmérések történnek.

ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

Speciálisan, műemlékeknél jelentkezik feladatként az építéstörténeti kutatási dokumentáció, mely tartalmazza:

  • az érintett műemlékekkel kapcsolatos legfontosabb publikációk áttekintését, ismertetését.
  • forráskutatást, korabeli iratok, tervrajzok, térképek, fotók, képeslapok felkutatását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár, szakmai gyűjtemények, múzeumok forrásainak felhasználásával.
  • részletes épületleírást.
  • értékleltárt, a feltárható műemléki értékek meghatározását, építéstörténeti szempontú rendszerezését.
  • a korábban már említett részletes felmérési dokumentációt
  • az építéstörténet és a telektörténet összefoglalását.
  • a felhasznált irodalom és források listáját
  • javaslatot a további kutatásokra; az értékleltárban dokumentált védett műemléki értékek megőrzésére, kezelésére.
  • összefoglaló értékelést, műemléki érték fenntartására vonatkozó összegző javaslatot.

A kiadott építési engedély határozatban az Örökségvédelmi Hatóság az építés közben különböző célú – a hatóság képviselőjével megtartott – helyszíni szemlét ír, írhat elő, az általa előírtak betartásának folyamatos ellenőrzésére vagy a tervezés során meg nem határozható feltételek helyszíni tisztázására.

RÉGÉSZET

Amennyiben az építési terület régészeti lelőhelyként van nyilvántartva, az építési engedélyezési eljárásba az örökségvédelmi szakhatóságot is kötelező bevonni, függetlenül attól, hogy az épület műemléki védelem alatt áll-e. A hatóság az építkezés megkezdése előtt megelőző feltárásokat írhat elő. Ennek költségeit az építtető köteles megtéríteni, emellett az építkezés megkezdése jelentős csúszással indulhat el.

VISSZA