PASSZÍVHÁZAK

ENERGETIKAI ÉPÜLETTÍPUSOK

Az épületek üzemeltetése során felhasznált energia alapján többféle épülettípust/minőséget különböztetünk meg.
Melyek  a következők:

  • alacsony energiájú épületek (“low-energy building) olyan épületek, melyeknél a fűtési energiaigénye kevesebb, mint 50-60 kWh/m2év, az egyéb energiafogyasztókat is beleszámítva sem lesz a ház teljes energiaigénye több, mint 90 kWh/m2év.
  • közel nulla energia igényű épületek olyan épületek, melyeknél a hőveszteség minimalizált, a szoláris hőnyereséget jól hasznosítja, de védett a nyári felmelegedés ellen, az épületgépészeti rendszerek jó hatásfokúak, segédenergia igényük csekély. Az energiaigényt megújuló energiaforrásokból nyeri. 2021. január 1-től kötelezően teljesítendő minden új épület esetében.
  • autonóm ház egy önálló épület, mely a közműhálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül is működőképes. Nagyon alacsony energiaveszteséggel rendelkezik, energiatakarékos berendezéseket alkalmazva, a szennyvizet saját telken belül kezeli.
  • aktívház, olyan épület, mely megújuló, elsősorban szoláris alapon több energiát termel, mint amennyit felhasznál.
  • passzívház, a lentiekben bővebben ismertetjük.

A PASSZÍVHÁZ KONCEPCIÓ

A darmstadti Passivhaus Institut által kifejlesztett rendkívül energiahatékony épülettípus.

„A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegőtérfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges – további egyéb levegő felhasználása nélkül.” – Dr. Wolfgang Feist

Négyzetméterenkénti fűtési energiaigénye 15 kWh/m²év. Ezt az értéket passzív építészeti és gépészeti megoldásokkal biztosítjuk:

  • megfelelően tájolt, kompakt épülettömeg,
  • optimálisan hőszigetelt, hőhídmentes épületburok,
  • légtömör határolószerkezetek,
  • napenergia-hasznosítás nagyméretű, déli tájolású nyílászárókkal,
  • nagyhatásfokú hővisszanyerős szellőztetés,
  • nyári túlmelegedés elleni passzív védelem.

Passzívháznak csak azokat az épületeket nevezhetjük, melyek a PHI tanúsítási kritériumainak megfelelnek és a minőségellenőrzési folyamat eredményeként megkapták a „Minőségellenőrzött Passzívház” tanúsítványt.

A PASSZÍVHÁZ KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS TERVEZÉS

A minősítés megszerzéséhez PHPP (Passzívház Tervezési Csomag) számítással a következő feltételeket kell igazolni passzív családi ház esetében:

  • épülethatároló szerkezetek U-értéke max. 0,15 W/(m²K),
  • vagy fűtési hőszükséglet: max 10 W/m²,
  • az épület össz primer energiaszükséglete: max 120 kWh/m² év (a háztartási célú felhasználással együtt),
  • légtömörség max. 0,6 1/h (50 Pa nyomáskülönbség esetén mért adat),

Ezek mellett további fontos kritériumok:

  • a túlmelegedés (25°C feletti belső hőmérséklet) gyakorisága éves szinten 10% alatti,
  • az ablakok összesített U-értéke 0,8 W/(m²K) alatt kell, hogy legyen,
  • hőhídmentes kivitel,
  • hatékony hővisszanyerős szellőztetés szükséges (nWRG>75%, PHI tanúsítvány szerint), alacsony áramfogyasztás mellett (< 0,45 Wh/m3 szállított levegőtérfogatnál),
  • a HMV előállítása és elosztása a lehetős legkisebb hőveszteséggel,
  • hatékony háztartási villamosenergia felhasználás.

A tervezési folyamat alapvetően nem különbözik egy nem passzív épületétől, de az optimális eredmény érdekében az építtetőnek már a telek kiválasztása előtt tisztáznia kell magában, hogy passzív épületet szeretne építeni. Kész koncepciótervek vagy építési engedéllyel rendelkező épületek utólagos áttervezése passzívházzá a költséghatékonyság kárára történik és utóbbi feladat a legtöbb esetben nem is oldható meg engedélymódosítás nélkül.

A helyszínre vonatkozó meteorológiai adatok ismeretében, az energianyereségeket és veszteségeket folyamatosan kontrollálva kell megtervezni az épületet.

GREEN BUILDING - KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS

Az egyre szigorodó energetikai előírások célja megegyezik irodánk tervezési céljaival, mely nem más, mint energiatudatos épületek tervezése. Ezen mérnöki feladat kihat az épület minden elemére:

  • megfelelő tájolás,
  • jó tömeg kialakítása,
  • magas minőségű építőanyagok kiválasztása,
  • gondos tervezése,
  • megfelelő épületgépészet kialakítása,
  • megújuló energiaforrások hasznosítása.

Az elmúlt években kialakult a középületekkel kapcsolatban egy divatos fogalom: Green Building, mely az épület környezet tudatosságára utal. A cél, hogy az épület teljes életciklusa alatt – azaz az építőanyagok termelése, gyártása, a tervezés, az építés, a használat, üzemeltetés valamint a bontás és az építési-bontási hulladékok kezelése során – a lehető legkevesebb földi erőforrást fogyasszon.

Egy ‘zöld’ középület tervezésénél az elsődleges szempontok:

  • energiatakarékosság: a fűtés és légkondicionálás használatának csökkentése természetes eszközökkel, a nap és a szél kihasználása
  • természeti erőforrások védelme: az épület tervezése, építése és az építőanyagok kiválasztásával az erőforrások ésszerű felhasználása
  • vissza a természethez: harmónia, integráció hangsúlyozása a környezettel

Számos országban fejlesztettek ki különböző épületminősítéseket, melyek közül hazánkban a legelterjedtebbek:

LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) 1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett – ma már nemzetközileg elismert – zöldépület tanúsítási program, amelyet világszerte használnak.  A nonprofit U.S. Green Building Council (USGBC) által kifejlesztett minősítési rendszereket tartalmaz a zöld épületek, lakások és városrészek tervezésére, építésére, üzemeltetésére és karbantartására, amelynek célja, hogy segítse az épületek tulajdonosait és üzemeltetőit a környezetvédelemben hatékonyan használja fel az erőforrásokat.
Különféle kategóriákban lehet új vagy akár már megvalósult épületeket minősíttetni, az elért pontok alapján a projekt lehet:

  • Certified,
  • Silver,
  • Gold
  • Platinum.

BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) amelyet először az Building Research Establishment (BRE) adott ki 1990-ben, a világ legrégebben bevezetett módszere az épületek fenntarthatóságának értékelésére, minősítésére és igazolására. Több mint 550 000 épület rendelkezik BREEAM tanúsítvánnyal, és több mint 2 milliót regisztráltak tanúsításra – világszerte több mint 50 országban. Két részből áll, először a tervezés alatt. majd pedig az építkezés befejeztével minősítik az épületet.
Az osztályba sorolás lehet:

  • megfelelt (pass),
  • jó (good), nagyon jó
  • (very good),
  • kitűnő (excellent),
  • kiemelkedő (outstanding).

DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen) a Német Fenntartható Építés Egyesületének minősítő rendszere az egyik legfiatalabb – 2009-ben indult-, így Közép-Kelet Európában még annyira nem elterjedt. A rendszer eredete a magánszektorból származik. Valójában a DGNB tanúsítást a BMVBS (Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) is javasolja a jó tervezés és az építési gyakorlat érdekében. A DGNB rendszer a nagy keresletű foglaltsági profilok számára áll rendelkezésre: irodai és adminisztratív épületek, oktatási létesítmények, kiskereskedelmi épületek, ipari épületek és lakóépületek.Alaposan átgondolt, a DIN német szabványokon alapszik. Itt elérhető fokozatok:

  • Bronz,
  • Ezüst
  • Arany.

EU-Green Building minősítés, az Európai Unió által létrehozott az előbb felsoroltakhoz képest sokkal rugalmasabb, kevésbé szigorúbb követelmény rendszer.

Irodánk minden esetben megvizsgálja a megújuló energiák hasznosíthatóságát, összhangra törekszünk az innovatív technológiák, minőségi építőanyagok alkalmazása terén.
Bármelyik zöld minősítés megszerzése az adott középületet sokkal vonzóbbá teheti az ingatlan piacon a befektetők, tulajdonosok vagy a bérlők számára.

VISSZA