SZAKÁGI TERVEK
Tisztán építész tervdokumentáció nem ad kellő rálátás az épület egészére, ezért már az engedélyezési tervfázisban kiemelt szerepe van a szakági munkarészeknek, melyek minimálisan szükséges tartalmát a vonatkozó 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet mellékletei határoznak meg. A részletes kidologzás a kiviteli tervdokumentáció feladata. Ennek tartalmát a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet szabályozza.
STATIKAI TERVEZÉS
Az engedélyezési terv tartószerkezeti műszaki leírásában a statikus tervező meghatározza a tervezési programból és a lehetséges felmerülő technológiai igényekből a várható terheket, hatásokat és az alkalmazandó szabványokat. Az erőtani számítások alapján ismerteti az építmény optimális tartószerkezeti rendszerét.
A statikai terv meghatározza:
- az alkalmazandó fesztávokat,
- fő teherhordó elemek kialakítását és méreteit,
- a betervezett anyagok minőségét és teljesítmény követelményeit.
Meglévő épületek esetén a dokumentáció kiegészül az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleménnyel.
Végleges tervdokumentáció tartalmazza az alapozás, vasbeton-, esetleg acél tartószerkezetének M=1:50-es méretarányú terveit, anyagkimutatását, vasalási és zsaluzási-, illetve rögzítési terveit.
Speciális alapozási, illetve tartószerkezeti igény esetén is állunk rendelkezésükre, melyek esetén tapasztalt szaktervezők közreműködésével közösen készítjük el a szükséges dokumentációt.
ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS
Az épületgépészeti munkarész engedélyezési terv fázisban szöveges formában összefoglalja az épület vízellátási, csapadék és szennyvízelvezetési, gázcsatlakozási és égéstermék elvezetési megoldásait, valamint bemutatja a fűtési-, hűtési- valamint légtechnikai rendszerek működési elvét. Kitér az épület általános épületgépészeti kialakításának bemutatására és igazolja a tervezett megoldások jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét.
A gépészeti tervezés kiviteli fázisában rajzi munkarész is készül szakáganként:
- vízellátás,
- csatornázás,
- tüzivíz,
- gázellátás,
- fűtés-hűtés-légtechnika,
- biztonsági légtechnika,
- technológia rendszerek.
Ezen alaprajzok és a pontos megértéshez szükséges függőleges csőtervek M=1:50-es méretarányban készülnek el.
ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI TERV
Az épületvillamossági munkarész engedélyezési terv fázisban szöveges formában összefoglalja az épület villamos energiával való ellátásának módját, ismerteti az erős- és gyengeáramú rendszereket, illetve bemutatja a villám- és érintésvédelmi intézkedéseket is.
A villamossági tervezés kiviteli fázisában rajzi munkarész is készül szakáganként:
- világítási terv:
- külső és belső általános világítási terv
- térvilágítási terv
- vészvilágítási terv
- elosztó-berendezések kapcsolási rajzai,
- erőátviteli tervek,
- épületgépészeti csatlakozási tervek,
- villám- és érintésvédelmi tervek,
- épületfelügyeleti és épületirányítási rendszertervek,
- gyengeáramú rendszerek tervei
- vagyonvédelem
- CCTV
- kaputelefon
- telefon
- strukturált hálózati rendszerek.
TŰZVÉDELEM
A tűzvédelmi munkarész műszaki leírása és tervei összefoglalják:
- az épület tűzveszélyességi osztályba sorolását,
- a teljesítendő tűzvédelmi követelményeket,
- a tűzszakaszhatárokat,
- a tűztávolságok méreteit,
- a tűzgátló szerkezetek speciális megoldásait,
- a tűzoltás beavatkozás feltételeit,
- a tűzjelzés módját,
- a technikai megoldásokat (beépített tűzoltó berendezések, tüziviz ellátás),
- a hő- és füstelvezetés módját,
- a friss levegő utánpótlás módját,
- a vészvilágítási igényeket,
- a villámvédelem igényeket.
KERTTERVEZÉS
A tájépítészeti tervezés a meglévő geodézia alapján fafelvétellel indul, mely a fák helyszíni felméréséből, faállapot vizsgálatból, növénykataszterből valamint szöveges leírásból áll. A kertterv engedélyezési tervfázisa a koncepció tervben foglalt ötletek kifejtését tartalmazza:
- favédelmi – fakivágási terveket,
- finom-tereprendezési terveket,
- komplex környezetrendezési terveket,
- valamint zöldfelület számítást.
A zöldfelület számítás bemutatja a telken tervezett növényzettel fedett területeinek és a telek teljes területének arányát, ezen arányszám igazolja helyi szabályozásoknak való megfelelőséget.
Későbbi tervfázisokban a fenti tervek további részletezése mellet a kerttervező meghatározza a telepítendő növények listáját, pontos kertépítészeti terv készül, az érdekesebb részletek csomóponti szintű rajzi meghatározásával.
A kert tervezése során javaslatot adunk különleges tér és díszvilágítási megoldásokra, esetleg víz-architektúra használatára.
BELSŐÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS
Magas igényszintű tervek készítésekor (pl. szállodák, reprezentatív terek) már az engedélyezési fázisban meghatározásra kerül a terek belsőépítészeti koncepciója. Az enteriőr tervezés során rajzi és szöveges részekben határozzuk meg a helyiségek berendezésére, anyag és színvilágára vonatkozó ötleteinket. Alaprajzi, burkolati, világítási és berendezési alternatívák készülnek színes látványtervekkel. Célunk, hogy könnyebbé tegyük a kommunikációt és a koncepció megértését a résztvevők részére.
Kiviteli tervezés során az építészeti, gépészeti, villamossági és tartószerkezeti tervekkel szorosan összefüggő részletes belsőépítészeti tervek készülnek:
- berendezési tervek,
- padlóburkolati tervek,
- álmennyezeti tervek,
- falnézetek
- és pallértervek.
Bemutatásra kerülnek a tervezett anyag és típusminták (tablók), elkészülnek a beépíteni kívánt és mobil bútorok, világítótestek konszignációs listái, esetlegesen egyedi bútortervek valamint a függöny és szőnyegfektetési tervek is.
Igény esetén ebben a tervfejezetben dolgozzuk ki a kért arculati elemeket, a logók, cégmegjelenések, feliratok, egyedi jelzések egységes kialakításának terveit. Különleges esetekben az egyedi bútortervezés során megalkotott jellegzetes berendezések, tárgyak is az új arculat részei lehetnek.
ÚTTERVEZÉS
Geodéziai mérésekkel kezdődik meg a tervezés folyamata, amely során síkrajzi és magassági adatok kerülnek rögzítésre. A felmérésből származtatott adatokat felvezetésre kerülnek a földhivatal hivatalos alaptérképére, csakúgy, mint a közműnyomvonalak.
Az út tervdokumentáció a közúti és telken belüli magánutak nyomvonal-vezetésén túl tartalmazza a forgalomtechnikai kialakítás terveit is, úgymint:
- jelzők,
- táblák,
- felfestések,
- garázstechnika,
- sorompók,
- valamint az ideiglenes forgalomkorlátozás elvi kialakításának javaslatait.
Az úttervek alátámasztó munkarészeként a közterületi közműérintettség vizsgálatát is el kell végezni. Az érintett szolgáltatók megkeresésével fel kell deríteni az útvíztelenítés, közvilágítás, elektromos hálózatok, vízellátó és szennyvízelvezető hálózatok, gázvezetékek és hírközlő hálózatok elhelyezkedését a területen, és dokumentálni kell az azokat érintő esetleges átalakítások, kiváltások tervezett megoldásait.
Nagyobb volumenű beruházás esetén a műtárgyak tervezése is a szakág feladata, mint pl a gyalogos és közúti hidak.
KÖZMŰTERVEZÉS
Az érintett telekre megvizsgáljuk, hogy technológiákból és a használat módjából adódó közműkapacitások hogyan biztosíthatóak, ehhez elvi közműnyilatkozatot kérünk a víz, valamint a csatornahálózat kezelőjétől, a villamos energiaszolgáltatótól és a gázművektől.
Hálózatfejlesztés esetén a közművek tervezése külön engedélyeztetési eljárás keretében valósul meg.
Megtervezésre kerülnek:
- a vízhálózat kiváltásai,
- az épületbekötések és mérők módjai,
- a vízelvezető hálózatok kiváltásai,
- az útvíztelenítés módjai,
- a csatorna hálózatfejlesztése,
- a gázhálózathoz tartozó szükséges kiváltások,
- a telken belüli gázvezeték építési tervei,
- a gázbekötések és mérők módjai.