SZAKÁGI TERVEK

Tisztán építész tervdokumentáció nem ad kellő rálátás az épület egészére, ezért már az engedélyezési tervfázisban kiemelt szerepe van a szakági munkarészeknek, melyek minimálisan szükséges tartalmát a vonatkozó 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet mellékletei határoznak meg. A részletes kidologzás a kiviteli tervdokumentáció feladata. Ennek tartalmát a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet szabályozza.

STATIKAI TERVEZÉS

Az engedélyezési terv tartószerkezeti műszaki leírásában a statikus tervező meghatározza a tervezési programból és a lehetséges felmerülő technológiai igényekből a várható terheket, hatásokat és az alkalmazandó szabványokat. Az erőtani számítások alapján ismerteti az építmény optimális tartószerkezeti rendszerét.
A statikai terv meghatározza:

  • az alkalmazandó fesztávokat,
  • fő teherhordó elemek kialakítását és méreteit,
  • a betervezett anyagok minőségét és teljesítmény követelményeit.

Meglévő épületek esetén a dokumentáció kiegészül az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleménnyel.
Végleges tervdokumentáció tartalmazza az alapozás, vasbeton-, esetleg acél tartószerkezetének M=1:50-es méretarányú terveit, anyagkimutatását, vasalási és zsaluzási-, illetve rögzítési terveit.
Speciális alapozási, illetve tartószerkezeti igény esetén is állunk rendelkezésükre, melyek esetén tapasztalt szaktervezők közreműködésével közösen készítjük el a szükséges dokumentációt.

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS

Az épületgépészeti munkarész engedélyezési terv fázisban szöveges formában összefoglalja az épület vízellátási, csapadék és szennyvízelvezetési, gázcsatlakozási és égéstermék elvezetési megoldásait, valamint bemutatja a fűtési-, hűtési- valamint légtechnikai rendszerek működési elvét. Kitér az épület általános épületgépészeti kialakításának bemutatására és igazolja a tervezett megoldások jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét.
A gépészeti tervezés kiviteli fázisában rajzi munkarész is készül szakáganként:

  • vízellátás,
  • csatornázás,
  • tüzivíz,
  • gázellátás,
  • fűtés-hűtés-légtechnika,
  • biztonsági légtechnika,
  • technológia rendszerek.

Ezen alaprajzok és a pontos megértéshez szükséges függőleges csőtervek M=1:50-es méretarányban készülnek el.

ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI TERV

Az épületvillamossági munkarész engedélyezési terv fázisban szöveges formában összefoglalja az épület villamos energiával való ellátásának módját, ismerteti az erős- és gyengeáramú rendszereket, illetve bemutatja a villám- és érintésvédelmi intézkedéseket is.

A villamossági tervezés kiviteli fázisában rajzi munkarész is készül szakáganként:

  • világítási terv:
    • külső és belső általános világítási terv
    • térvilágítási terv
    • vészvilágítási terv
  • elosztó-berendezések kapcsolási rajzai,
  • erőátviteli tervek,
  • épületgépészeti csatlakozási tervek,
  • villám- és érintésvédelmi tervek,
  • épületfelügyeleti és épületirányítási rendszertervek,
  • gyengeáramú rendszerek tervei
    • vagyonvédelem
    • CCTV
    • kaputelefon
    • telefon
    • strukturált hálózati rendszerek.

TŰZVÉDELEM

A tűzvédelmi munkarész műszaki leírása és tervei összefoglalják:

  • az épület tűzveszélyességi osztályba sorolását,
  • a teljesítendő tűzvédelmi követelményeket,
  • a tűzszakaszhatárokat,
  • a tűztávolságok méreteit,
  • a tűzgátló szerkezetek speciális megoldásait,
  • a tűzoltás beavatkozás feltételeit,
  • a tűzjelzés módját,
  • a technikai megoldásokat (beépített tűzoltó berendezések, tüziviz ellátás),
  • a hő- és füstelvezetés módját,
  • a friss levegő utánpótlás módját,
  • a vészvilágítási igényeket,
  • a villámvédelem igényeket.
A tűzvédelmi munkarész minden esetben tartalmazza az épület kiürítési, menekülési számításait és tervei.

KERTTERVEZÉS

A tájépítészeti tervezés a meglévő geodézia alapján fafelvétellel indul, mely a fák helyszíni felméréséből, faállapot vizsgálatból, növénykataszterből valamint szöveges leírásból áll. A kertterv engedélyezési tervfázisa a koncepció tervben foglalt ötletek kifejtését tartalmazza:

  • favédelmi – fakivágási terveket,
  • finom-tereprendezési terveket,
  • komplex környezetrendezési terveket,
  • valamint zöldfelület számítást.

A zöldfelület számítás bemutatja a telken tervezett növényzettel fedett területeinek és a telek teljes területének arányát, ezen arányszám igazolja helyi szabályozásoknak való megfelelőséget.


Későbbi tervfázisokban a fenti tervek további részletezése mellet a kerttervező meghatározza a telepítendő növények listáját, pontos kertépítészeti terv készül, az érdekesebb részletek csomóponti szintű rajzi meghatározásával.

A kert tervezése során javaslatot adunk különleges tér és díszvilágítási megoldásokra, esetleg víz-architektúra használatára.

BELSŐÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS

Magas igényszintű tervek készítésekor (pl. szállodák, reprezentatív terek) már az engedélyezési fázisban meghatározásra kerül a terek belsőépítészeti koncepciója. Az enteriőr tervezés során rajzi és szöveges részekben határozzuk meg a helyiségek berendezésére, anyag és színvilágára vonatkozó ötleteinket. Alaprajzi, burkolati, világítási és berendezési alternatívák készülnek színes látványtervekkel. Célunk, hogy könnyebbé tegyük a kommunikációt és a koncepció megértését a résztvevők részére.

Kiviteli tervezés során az építészeti, gépészeti, villamossági és tartószerkezeti tervekkel szorosan összefüggő részletes belsőépítészeti tervek készülnek:

  • berendezési tervek,
  • padlóburkolati tervek,
  • álmennyezeti tervek,
  • falnézetek
  • és pallértervek.

Bemutatásra kerülnek a tervezett anyag és típusminták (tablók), elkészülnek a beépíteni kívánt és mobil bútorok, világítótestek konszignációs listái, esetlegesen egyedi bútortervek valamint a függöny és szőnyegfektetési tervek is. 

Igény esetén ebben a tervfejezetben dolgozzuk ki a kért arculati elemeket, a logók, cégmegjelenések, feliratok, egyedi jelzések egységes kialakításának terveit. Különleges esetekben az egyedi bútortervezés során megalkotott jellegzetes berendezések, tárgyak is az új arculat részei lehetnek.

ÚTTERVEZÉS

Geodéziai mérésekkel kezdődik meg a tervezés folyamata, amely során síkrajzi és magassági adatok kerülnek rögzítésre. A felmérésből származtatott adatokat felvezetésre kerülnek a földhivatal hivatalos alaptérképére, csakúgy, mint a közműnyomvonalak.
Az út tervdokumentáció a közúti és telken belüli magánutak nyomvonal-vezetésén túl tartalmazza a forgalomtechnikai kialakítás terveit is, úgymint:

  • jelzők,
  • táblák,
  • felfestések,
  • garázstechnika,
  • sorompók,
  • valamint az ideiglenes forgalomkorlátozás elvi kialakításának javaslatait.

Az úttervek alátámasztó munkarészeként a közterületi közműérintettség vizsgálatát is el kell végezni. Az érintett szolgáltatók megkeresésével fel kell deríteni az útvíztelenítés, közvilágítás, elektromos hálózatok, vízellátó és szennyvízelvezető hálózatok, gázvezetékek és hírközlő hálózatok elhelyezkedését a területen, és dokumentálni kell az azokat érintő esetleges átalakítások, kiváltások tervezett megoldásait.

Nagyobb volumenű beruházás esetén a műtárgyak tervezése is a szakág feladata, mint pl a gyalogos és közúti hidak.

KÖZMŰTERVEZÉS

Az érintett telekre megvizsgáljuk, hogy  technológiákból és a használat módjából adódó közműkapacitások hogyan biztosíthatóak, ehhez elvi közműnyilatkozatot kérünk a víz, valamint a csatornahálózat kezelőjétől, a villamos energiaszolgáltatótól és a gázművektől.
Hálózatfejlesztés esetén a közművek tervezése külön engedélyeztetési eljárás keretében valósul meg.
Megtervezésre kerülnek:

  • a vízhálózat kiváltásai,
  • az épületbekötések és mérők módjai,
  • a vízelvezető hálózatok kiváltásai,
  • az útvíztelenítés módjai,
  • a csatorna hálózatfejlesztése,
  • a gázhálózathoz tartozó szükséges kiváltások,
  • a telken belüli gázvezeték építési tervei,
  • a gázbekötések és mérők módjai.

 

 

VISSZA